Székely Mózes (Udvarhely 1553 körül – Brassó 1603. július 17.) erdélyi fejedelem.

Udvarhelyszéki lófő székely családból származott. Unitárius vallású volt. Székely Mózes Udvarhelyszék Udvarhely városában született 1553-ban. Sokan születési idejét – tévesen – 1550-re teszik, mint ahogy Lövétét tartják szülőfalujának. Két fia volt, Székely István, aki korán meghalt, illetve ifj. Székely Mózes.

Báthory István erdélyi fejedelem megválasztását követően a fejedelem oldalán harcolt a Habsburg-pártiak ellen. Radnótnál kardját a foga közé fogva átúszott a Maroson, majd két ellenséges katonát leterített, ami miatt a Bekes Gáspár oldalán harcolók megfutottak. Ezért a tettéért Báthory kinevezte az erdélyi fejedelemség testőrségének parancsnokának, majd Báthory hadnagyaként is érdemeket szerzett. Követte Báthoryt Lengyelországba, ahol a magyar gyalogság parancsnokaként végigharcolta a király orosz hadjáratát. Tetteiért a király Szentelt lovagjai közé emelte. Báthory István lengyel király oldalán 1576-tól 1582-ig harcolt Oroszország ellen egy székely dandár parancsnokaként, majd Rettegett Ivánnal kötött béke után hazament Erdélybe. Báthory Istvánnak köszönheti, hogy a sófalvi sóbánya kamaraispánja lett, de emellett Siménfalván és Lövétén jelentős birtokokat kapott.

Báthory Zsigmondtól nemesi címet kapott, habár mint székely ember eleve, mint minden székely, nemesnek számított és földadományt kapott. Báthory Andrásnak, majd Mihai Viteazul havasalföldi vajdának lett fővezére. 1601-ben Székely Mózes szembefordult a vajdával és Basta Habsburg generális rémuralmával.

1603. április 15-i tábori országgyűlésen választották meg az erdélyi rendek fejedelemnek, de július 17-én Brassó mellett legyőzték a Habsburg pártiak. A csatában mintegy 4000 magyar és székely vesztette életét Székely Mózessel együtt.

(Wikipedia)